Na, kérem, ha valaki azt gondolná, hogy ez nála egy úri kedvtelés – mert hát, mijafasznak van sövénye annak, akinek füve is van – az nagyon téved, ugyanis a sövény nyírása=szükségszerűség. Kb. olyan, mint Leninnél az ország villamosítása=kommunizmus.

(A kép bal alsó sarkában Rumli, aki reménykedve nézi üres tálját, hátha...)

A sövény ugyanis líbanoni csodasövény, minek csoda voltát jól jelzi a mellékelt fénykép: Stefan Stefanovics két nyáron át nem nyírta a sarkon álló példányt, ez lett belőle. Farkasfogban kell ültetni, nyírni és locsolni, feszt, ennyi. Habár, Stefan Stefanovics Csontvári cédrusa után azért egy cseppet gyanakodhatott volna, de nem tette. Persze, az is lehet, hogy benézte, és nem libanoni, hanem líbiai csodasövényt ültetett, akkor meg pláne, hogy rábaszott.

Lényeg, hogy nyírni kell. Mondjuk, olyan soha nem lesz, mint a Belvedere, vagy Versailles sövényei, de kétségtelen, valami formát lehet neki adni.

Stefan Stefanovics sövényének három szekciója van. Első az utcai fronti , mivel arrafelé nyílik a feredő- és hálószoba ablaka. Doremi egy könnyed vállvonással letudta: na és? Annak a sűrű gyalogos forgalomnak, ami ott van – mivel a környékben 5 m2 km távolságban még kirakat sem található – hát hadd legyen meg az öröme! Azért most már ágaskodnia kell a nézelődőnek…na persze, nem Doremi miatt. Stefan Stefanovics gondol a felnövekvő nemzedékre: mi van, ha a kisded,őt megpillantván, megáll a növésben?

Második szekció: a kocsibeálló körül. Erre Doremi - aki szakavatott 9. emeleti sövényszakértő – hagyd meg úgy fejmagasságra, akkor egyszerű lesz nyírnod. Aha. Csakhogy, a telek lejt. Nem sokat, de lejt. Stefan Stefanovics meg súlyt helyez a dessignre: most akkor az elején legyen fejmagasságú, vagy a végén? Ráadásul kinek a feje magasságában?

Azután ott van még a hosszanti utcai front, ami ráadásul belül mélyebb padlattal rendelkezik, mint kívül, ezért oda mindenképpen létra kell. Nomost, ez a létra a roncs jelenlegi parkolási állása miatt nem fér oda, ezért az a hosszanti  front átmenetileg úgy néz ki, mint egy pornócsatorna japán alanyú nőnemű szereplőjének a – khm…sövénye. Stefan Stefanovics természetesen ilyesmit nem néz, de már beszélt olyannal, aki hallotta, hogy valaki ilyet már látott.

A harmadik szekció a farkasfog maradékából plántáltatott oda, minek eredményeként – talán becsvágyból – sokkal jobban nő, mint a többi. Oly annyira, hogy ez a rész Stefan Stefanovics kedvenc gyilkoló terepévé vált, ugyanis a madárcseresznye és a csodaizé jó szorosan egymásba fonódott.

Namármost, Stefan Stefanovics kéjes ábrázattal ráemeli a sövénynyírót, és reccs:medvét fog.  A medve fogása nem a derék mézelő bundásról szól, hanem a XIX. század eleji cári Oroszország kohászati technológiájáról, mikoron is a Martin-kemencék még kevéssé voltak elterjedve, és az – elsősorban másodlagos alkalmazásra szánt - vasércet meglehetősen kezdetleges módszerekkel dolgozták fel a kohókban. Medve akkor keletkezett, ha a beadagolt vasérc gyenge minőségű volt és a befúvatott levegőt nem melegítették fel kellő képpen. Ennek eredményeként az olvadt vas csapolás előtt besűrűsödött, csapolhatatlanná vált, betömbösödött. Ezt hívta az orosz kohász folklór medvének. Igen csak kevés öntőmester akadt, aki visszaállította volna a csapolható állapotot.  Mondjuk, Stefan Stefanovics, amióta ilyesmiket tanult a Petrikben, már volt, hogy nyugtalanul aludt.

Namármost, Sefan Stefanovicsnál a medve a sövényben rejtekezik, ugyanis egy korábbi befogadottja mozgékonyságának köszönhetően – Kormi, amíg Stefan Stefanovics nem volt otthon, szigorúan őrizte a házat, de mihelyt beállt a kapuba, vígan átlendült a kerítésen, és lelépett, mondván, most már tiéd a pálya, gazdi! Stefan Stefanovics tehát felhegesztett egy 45 fokos szögben befelé hajló hosszabbítást a kerítésoszlopokra, mondván, hogy arra majd jól kihúz két sor szögesdrótot, és Kormi majd meggondolja magát.  Csakhogy, Kormi végleg lelépett, a hosszabbítások meg ott meredeztek és ez a rohadt közel-keleti meg benőtte azokat. Nahát, ezekbe szokott fazonírozás közben Stefan Stefanovics heves szikrázások és vad káromkodás közepette beleütközni, ezek az ő „medvéi”.

Már elgondolkozott azon, hogy nyírás előtt rájuk kötöz egy-egy luftballont, de akad a környéken némi erősen kiskorú is: mi lenne, ha azt látnák, hogy az a bácsi éppen gyilkolja a lufikat?

Mind1. Akinek ennyi mindene van a telkén, az szenvedjen.