Gondoltuk, ha már ott vagyunk, átugrunk Sibenikbe. 83 km, mi az nekünk? Van egy lehetőség a magistrálén, a hegyeken keresztül Biográdig, majd onnan le, becsatlakozni a 8-as főútra, na, ott már Sibenik van a végén, vagy fel az autópályára. Mivel rühellem az autópályát, hát beadom Hókefélkének, hogy…

Csak azért, mert arrafelé a soknál is több szent található, de még a települések elnevezésében, hát még a templomokéban! Az a kis szigetecske, sv. Duh pl azt jelenti: Szentlélek. Tehát a henyének szántuk e két napot: csak mi, és a tenger. Ez utóbbinak nem volt kifogása ellene. Szombaton a már…

Nem véletlen, hogy mániákusan Dalmáciát emlegetek. Mert kérem, vannak a horvátok, és vannak a dalmátok. Nem ugyanaz. Mi több, az se mindegy, mit, hogyan ejtesz ki. Mert pl. a köszönöm szépen három formában is ejthető: hvala lipa, hvala lepo, hvala lijepa. Azonban ezek közül az egyik szerb kiejtés,…

Ha már ott vagyunk, nehogy már tespedés legyen, így hát irány Novigrád. Van Starigrád is – logikus, ha van novi, van stari is – de az az öböl másik csücskében volt, és valahogy nem érdekelt, nagyot kellett volna kerülni a magistralén. Tehát Novigrád. Egy szerpentinről ereszkedünk le a partra. Már…

Habár a tenger mellett még ugyancsak rojtosra éghetsz napozásból kifolyólag, de azért az élet már visszafogottabb. Az úgy volt, hogy a világ legnagylelkűbb főszerkesztője, akinek lapjába én néha-néha írogatok némi idegenszívűt, felajánlotta, hogy ha van kedvünk, menjünk le az ő tengerparti…