Méghozzá libanoni csodasövényt. Éppenséggel gondozhatna mást is, pl az utóbbi időben kissé lanyhuló, ám korábban legendásan erős magyar-azeri kapcsolatokat, vagy Rogán önérzetét, aki 10 millió okot is talált annak kijelentésére, hogy nem ismeri Portikot, esetleg Harrach halhatatlan lelkét, aki végtelen keresztényi szeretettől vezettetve nem szavazta meg a gyermekéhezés felszámolásáról szóló törvényjavaslatot – mondjuk, őt megértem, mert ami nincs, azt nem lehet felszámolni, ahogy, mint tudjuk, szegénység sincs ma Orbanisztánbani -, netán a bal lába nagyujjának körmét, ami Stefan Stefanovicsnak az utóbbi időben határozottan gyanúsnak tűnik.
De nem, Stefan Stefanovics a sövény ápolása mellett döntött, méghozzá több okból is. Az egyik – elhanyagolható – ok, hogy ráfér. A másik, hogy a panelpatkányok kizárólag szombat-vasárnap foglalatoskodnak hasonló tevékenységgel – jobbára füvet nyírnak, de akad, aki orvul flexel is – ami erősen irritálja Stefan Stefanovicsot. Joggal, mivel valaha maga is az volt, és ő is csak szombat-vasárnap verte fel fűnyírójával a nógrádi dombság balzsamos csendjét.
Mivel a füvet már korábban lenyírta, hát elővette a sövényvágót. Az van ráírva, hogy 100 db., de Stefan Stefanovics esküszik a magasságos Praktikerre, hogy neki csak 1 db. van, de az kurvára hangos. Nekiállt hát túlcsattogni a fűnyírókat, úgy véli, sikerrel. Azon is gondolkodott, hogy nyír a sövénybe olyan hercig kis figurákat, amilyeneket Versaillesben látott, de letett róla: minek feleslegesen hergelni a szomszédokat. De mivel Stefan Stefanovics végtelenül humánus egyed, ma nem fejezi be, hagy még belőle másnapra is, mert hamarosan kezdődik a focimeccs, és nincs itthon sör. Mondjuk, Stefan Stefanovics magasról leszarja a nemzeti labdarugdosók dicsőségét, de a hagyomány, az hagyomány, ha meccs, akkor sör, azért meg le kell autózni a faluba. A nemzeti szotyolát Orbán óta valahogy nem kedveli.
A sövény nyírása időnként amúgy is meg-megszakad, amiben nem az ELMÜ – mégolyan csökkentett tarifájú - rezsibiztos árama a ludas, hanem Stefan Stefanovics, ugyanis rendszeresen rálép a kábelre, ami által a sövényvágó ideiglenesen megszakítja a kapcsolatot az ELMÜ-vel.
A megzavart sövényből persze első nyári szöcskék ugranak elő, meg minden féle színű repülő izék, amiknek nagyobb része sárga, de Stefan Stefanovics nem rasszista, így nem foglalkozik származásukkal. Hanem, akad jó néhány, határozottan engedély nélkül betelepült, migránsnak tűnő egyed is, de Stefan Stefanovics őket se bántja, legfeljebb majd az állami migránsügyi hisztis nyomat még pár óriásplakátot, hogy Brüsszel is megértse.
A lényeg, hogy Stefan Stefanovics hamarosan folytatja. Csak egy valamit sajnál: akkor már a kutyát se fogja zavarni, hogy csattog.
A’propos, kutya: Rumli fekszik a sövény hűs árnyékában, szemlátomást nem tudva róla, hogy egyik szerzőtársunk szerint a kutya hőháztartása olyan, hogy nem kell nyári szőrzetre nyírni, ennél fogva jó 15cm-es fekete bundájába burkolózva elnyúlik, és liheg. Gondoltam, felolvasom neki az inkriminált kommentet, de ahogy elnéztem, letettem róla: nem hiszem, hogy felfogta volna, hogy neki nem melege, csak hőháztartása van. Egy biztos. ahogy közeledtem feléje a vágóval, meg sem rezzent. Most vagy süket is, vagy csak lusta dög.
