Mármint, hogy odakünn kurva nagy zivatar tombol, igencsak sűrűn villámlik és mennydörög, de kb. úgy vagyunk itt, mint a tengeren a vihar szemében: körös-körül tombol, de Stefan Stefanovicsnál még csak egy csepp eső sem esik. Amúgy ez a Kukukkhegy sajátossága: ha a falut szarrá is áztatja az eső, itt a port sem veri el – kivéve, ha Kerepes felől jön. Ez most nem arról jött.

Persze, ez nem vigasztalja Stefan Stefanovics állatait.

Rumli veszetten visszaugat minden villámlásnak, Ami sokkosan liheg az ágy lábánál, Szuszi kétségbe esetten nyalogatja Stefan Stefanovics  csitítóan simogató kezét, Fifi meg rezignáltan nyúlik el az ágyon. Őt nem érdekli az egész felhajtás.  A korábbiak közül Stefi, az őzbarna tacskó volt ilyen.  Lögyakorlaton ott pattogtak a hüvelyek a feje körül, le se szarta, meg se rezzent, pedig egy Jericho elég nagyot tud szólni.

Foltos – kihasználva, hogy Stefan Stefanovics ébren van  – nyávog egy sort, és jelzi, hogy ennikék. Éjjel kettőkor. Egye fene, Stefan Stefanovics bont neki  egy  konzervet. Befalja, majd feltelepszik Stefan Stefanovics ölébe, kapaszkodásra szánt karmait gondosan behúzva -  lévén Stefan Stefanovics erősen kisgatyában leledzik és Folti mégiscsak egy humánus lény -, és közelről nézi, ahogy a billentyűket püföli. Biztos van valami irodalmi vénája.

Ami és Szuszi az ágy lábától átköltözik Stefan Stefanovics lábához, aki határozottan úgy érzi, hogy a félelemnek szaga van. Más nem lehet, mert lefekvés előtt tusolt.

De legalább van áram. Mióta kicserélték a szakaszoló trafót, nincs gond. Korábban az első villámcsapás hatására elment az áram az egész Kukukkhegyen, és kb. 5-6 órán át vissza se jött. Na ja, Gödöllőhöz tartozik a körzet, és a hibaelhárítók csak akkorra érnek ide.

A villámcsapástól Stefan Stefanovics nem tart – pedig biztosítása még árvízre is van -, ugyanis a 23kV-os távvezeték egyik lába a telekben áll, szolgalmilag, így, ha akarna se tudna a házba csapni a villám, mivel a 23 kV-osnak saját villámhárító vezetéke van. Mondják az okosok, hogy az elektroszmog potenciálra gyakorolt hatása, meg ilyesmi, de Stefan Stefanovics ezt nem veszi komolyan. 69 évesen nehogy már az ilyesmi legyen akadály ?! Amúgy is Eisemann egyik operettjével ért egyet - mármint, mostanában: Egy csók, és más semmi, csak csendben el menni tovább...

Míg Stefan Stefanovics e sorokat jegyzi, bejelentkezett Nyafi is. Őt sem érdekli a zivatar, inkább a kitálalt konzervvel foglalkozik. Jelenleg feltanyázott Stefan Stefanovics mellé a kisebbik könyvespolcra a multifunkciós nyomtató tetejére, és mosakszik. Miért jó ott neki, az kérdés.  Igaz, a szekrény teteje már foglalt, mert Folti oda költözött át héderelni.

Hát, így mennek a dolgok zivatar idején Stefan Stefanovicsnál.